Betöltés

Mit keresel?

Egészség Étrend-kiegészítés Sporttáplálkozás Sporttudomány

Fermentált élelmiszerek vagy a probiotikumok? Melyik jobb a sportolóknak?

Megoszt

Ha összehasonlítjuk a probiotikus étrend-kiegészítőket a fermentált (azaz erjesztett) élelmiszerekkel, akkor kiderül, hogy az étrend-kiegészítők hátránya az (a magas árukon kívül), hogy csak bizonyos mikroorganizmus-törzseket tartalmaznak és csak bizonyos mennyiségben, míg az erjesztett élelmiszereknek pont az az előnye, hogy ha jól készítik el, hatalmas és széleskörű mikrobiális sokféleséget tartalmaznak, ahogyan az emberi emésztőrendszerben is megtalálható.

Az elmúlt évtizedben számos bizonyíték látott napvilágot, hogy a probiotikumok segítik a sportolókat a nagyobb teljesítmény elérésben. Felmerül a kérdés, hogy vajon a hagyományosan készült fermentált élelmiszerektől várhatunk-e ugyanilyen előnyöket az egészség és potenciálisan a sportteljesítmény szempontjából.

2015 elején a helyi termelői piacon álltam a sorban, arra várva, hogy fizethessek a tápláló, helyben termesztett, bio zöldségekért, amikor szemtanúja lehettem a savanyú (lényegében erjesztett) káposzta hagyományos készítésének. Ettem már korábban is savanyúkáposztát, de ennek a német hölgynek a terméke valahogy más volt – tejsavas erjesztésre jellemző savanykás íze volt, ami kiegészítette az ebédre szánt salátám ízélményét. Amikor aztán a stand tulajdonosa elküldött nekem egy linket Dr. Mercola és az erjesztési szakértő és szerző, Sandor Katz közötti online interjúhoz, amely szerint egy 140-160 grammos adagban 10 trillió baktérium található (1), még jobban felkeltette az érdeklődésemet. Az erjesztett zöldségek többet tehetnek annál, hogy egyszerűen csak stimulálják a szájban az ízlelőbimbókat; erős probiotikumként is szolgálhatnak.

Mivel ez egy ilyen fontos téma, az FSN-ben már többször írtunk a gyomor-bélrendszeri (GI) egészségről és a sportteljesítményről (2-8). Ebben a cikkben megpróbálom Önöket tájékoztatni a mikrobiótánkkal kapcsolatos legújabb információkról, és különösen értékelni az élelmiszerek fermentálásának hagyományos módszereinek előnyeit.

Mi a mikrobióta?

Régebben egyszerűen a bélrendszerünkben élő baktériumainkról beszéltünk, de mostanra már nevet is adtunk ezeknek a kis jószágoknak: mikrobióta és mikrobiom. Egyrészt a bélbaktériumaink céltudatos elnevezése tudományosabbnak és fontosabbnak hangzik (ami természetesen így is van), másrészt azonban a nomenklatúra sok embert összezavar. Mielőtt tehát továbblépnék, gyorsan szeretném definiálni őket.

A tudományos szakirodalomban a mikrobiom és a mikrobióta szavakat gyakran felcserélve használják, de a mikrobiom a baktériumsejtek által hordozott genetikai anyagra utal (9). A mikrobiom különösen fontos az emberi egészség szempontjából, mivel legalább 150-szer nagyobb, mint az emberi gazdaszervezet genomja, ráadásul a testünkben lévő mikrobák együttesen 100 trillió sejtet alkotnak; ez tízszerese az emberi sejtek számának (10). Mivel ebben a cikkben leginkább maguk a baktériumtelepek érdekelnek bennünket, a továbbiakban “mikrobiótára” fogunk hivatkozni. 

Az egészség szempontjából fontos, hogy ha a mikrobióta diszbiózis (azaz a “” és a “rossz” baktériumok közötti egyensúlyhiány) révén zavart szenved, az béláteresztő képességhez és a keringő gyulladásos citokinek szintjének emelkedéséhez vezethet. Az immuntolerancia veszélybe kerülhet, ami az olyan túlérzékenységi reakciók, mint az allergia és az autoimmun betegségek (11) erősödését jelenti, amelyek a keményen edző sportolók körében mindennapossá váltak. Sir Steve Redgrave például fekélyes vastagbélgyulladást cipelt magával az epikus 4. és 5. evezős olimpiai aranykísérleteire. Venus Williamsnél 2011-ben Sjögren-szindrómát diagnosztizáltak, ami miatt visszalépett a US Openen, Darren Fletchernél, a Manchester United középpályásánál pedig fekélyes vastagbélgyulladást állapítottak meg.

probiotikum bélbaktérium fermentált élelmiszer

A probiotikumok, a bélrendszerünk és az immunitásunk

Ha egy sportoló immunrendszerének és emésztőrendszerének egészségéről van szó, a probiotikus étrend-kiegészítők az elmúlt évtizedben tisztességes mennyiségű tudományos támogatottságot kaptak – ez szépen kapcsolódik a mikrobióta-kutatás időzítéséhez, mivel az egészséges baktérium-kiegészítőknek nyilvánvalóan valamilyen módon befolyásolniuk kell a mikrobiótát.

Például egy 64 férfi és 35 női kerékpáros részvételével végzett vizsgálatban egy kettős vak, véletlenszerű, kontrollált vizsgálatban (12) 64 férfi és 35 női kerékpárost randomizáltak egy 11 hetes probiotikus (Lactobacillus fermentum) vagy placebokezelésre (12). A férfiaknál az átlagos edzésterhelés mellett jelentősen csökkent a gyomor-bélrendszeri megbetegedések súlyossága, és csökkent az edzés által kiváltott citokin expresszió. A pozitív változások a nőknél nem voltak ennyire nyilvánvalóak.

A felső légúti fertőzésekkel kapcsolatban, amelyek a mozgásimmunológusok gyakori hivatkozási szempontjai, egy 2011-es metaanalízis 3451 sportoló és nem sportoló alany bevonásával arra a következtetésre jutott, hogy a probiotikum-kiegészítés valószínűleg előnyös a felső légúti fertőzések előfordulásának csökkentésében (13). Egy másik randomizált, kettős vak vizsgálat 141 futó esetében vizsgálta a probiotikum-kiegészítés és a placebo hatását egy 3 hónapos maratoni edzésprogram során (14). A csoportok között nem volt különbség az felső légúti fertőzések vagy a GI-fertőzések számában, de a GI-tünetek időtartama szignifikánsan rövidebb volt a probiotikumokat fogyasztó futóknál.

Végül 14 hetes probiotikum-kiegészítéssel kimutatták, hogy a székletben a zonulin (a bélpermeabilitás markere), valamint az oxidatív stressz és a TNF-⍺ gyulladásos citokin szisztémás szintje csökken (15).

Ezek csak egy kis ízelítő a probiotikumokkal kapcsolatos kutatásokból – egyszerűen csak nyilvánvaló kapcsolatot akartam teremteni az egészséges baktériumok szájon át történő bevitele és a pozitív gasztrointesztinális és immunrendszeri eredmények között. Tekintse meg Dowson, Wakeman és Patounas (6-8) cikkeit, ha átfogó képet szeretne kapni a témáról.

Fermentált élelmiszerek

A sorsdöntő piaci nap után most már egy éve, hogy aktívan elkezdtem növelni az egészséges baktériumok élelmiszer-alapú forrásait a szervezetembe, és antidotálisan állíthatom, hogy a bélrendszerem még soha nem volt ilyen „boldog”. A legtöbb napon savanyú káposztát, kefirt és kovászos rozskenyeret fogyasztok. De vajon ezek az ősi erjesztési gyakorlatok csupán az élelmiszerek tartósítására szolgáltak, és csak a placebo hatásnak engedtem, vagy vannak egészségügyi következményei is?

Fermentált ételek

Ha megnézzük nagyjából minden hagyományos kultúrát, ott találunk erjesztett ételeket. Íme néhány példa:

  • A savanyú káposzta hagyományos ételkészítmény a német és holland közösségekben, bár vannak feljegyzések arról, hogy a kínaiak több száz évvel ezelőtt rizsborban erjesztették a káposztát. A savanyú káposzta úgy készül, hogy a biokáposztát durva sóval addig masszírozzák, amíg a káposzta levet nem enged, majd ízléstől függően néhány hétig erjesztik egy edényben.
  • Kimcsi – koreai erjesztett zöldség, amelyet hagyományosan minden étkezéskor párolt rizzsel tálalnak. A kimchi számos zöldségből készülhet, de a leggyakoribb összetevők közé tartozik a káposzta, a retek, a hagyma és az uborka. Ezenkívül fűszernövényekkel és fűszerekkel, például gyömbérrel, fokhagymával és chilipaprikával ízesítik. A savanyú káposztához hasonló módon készül.
  • Joghurt – ez a szó Törökországból származik, de a joghurtkészítés hagyományosan szinte minden olyan népcsoportban megtalálható, amely tejelő állatokat tartott. A joghurtokban található baktériumtelepek például a következők: Bifidobacterium lactis, Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus delbrueckii sp. bulgaricus és Streptococcus thermophilus, bár sok más kultúrát is használtak már. A joghurt úgy készül, hogy a tejhez hozzáadunk egy indító kultúrát (vagy egy kanálnyit az előző joghurtkészítményből), és egy éjszakán át megfelelő hőmérsékleten hagyjuk állni.
  • Kefir – úgy tartják, hogy a kelet-európai Kaukázusi hegyekből származik. A kefir kultúrák élő baktériumokból és élesztőgombákból állnak, amelyek egy komplex poliszacharid felületén lévő mátrixban vannak, kazein maggal. A kefir számos baktérium- és élesztőfajt tartalmaz, amelyek a tenyésztés helyétől és körülményeitől függően változhatnak (16, 17). Úgy készül, hogy az indító kultúrát egy üvegnyi tejhez adjuk, és egy-két napig állni hagyjuk.
  • Egyéb erjesztett élelmiszerek – szójatermékek, mint a natto, a tempeh és a miso, kovászos kenyerek, kombucha (erjesztett teák), sajtok, sör, bor és almabor.

Sandor Katz (18) szerint az erjesztett élelmiszerek előnyei közé tartozik: az ételek előemésztése, a tápanyagsűrűség növelése (különösen a B-vitaminok és bizonyos ásványi anyagok), bizonyos aktív vegyületek aktiválása (lásd alább a glükozinolátokat), valamint a toxinok (pl. az élelmiszerekben található növényvédő szerek) és az olyan anti-tápanyagok, mint a fitátok (megkötik és gátolják az ásványi anyagok felszívódását a szervezetünkben) koncentrációjának csönnetése.

Azzal az izgalommal és felismeréssel, hogy a napi erjesztett élelmiszer fogyasztásaim jót tesznek nekem, nekiláttam a Pubmednek. Elvégre, ha igaz, amit Dr. Mercola mondott a savanyú káposztáról, és több mint egy billió egészséges mikroorganizmus kerül a salátámba, szemben a drága probiotikum készítményem néhány milliárdjával, akkor valami jót találtunk.

Fermentált tejtermékek

Hogy a keresésemet koncentráltan végezzem, csak a joghurtot és a kefirt vettem figyelembe, a “joghurt előnyei“, “joghurt probiotikus“, “kefir egészség” és “kefir probiotikus” keresőszavak használatával.

Az elmúlt évtizedben úgy tűnik, hogy a joghurt és a kefir kutatása igazán beindult. A probiotikus élelmiszer napi fogyasztása hasznos lehet a felnőttek emésztési komfortérzetének és esetleges diszkomfort tüneteinek javításában (19). Az erjesztett tejjel kapcsolatos egyéb előnyök között szerepel a laktózintolerancia tüneteinek csökkentése, az immunrendszer serkentése, a koleszterinszint csökkentése, valamint antimutagén és antikarcinogén tulajdonságok (20, 21). Humán vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az életképes baktériumokat (Streptococcus thermophilus és Lactobacillus delbrueckii sp. bulgaricus) tartalmazó joghurt javítja a laktóz emésztését és megszünteti a laktózintolerancia tüneteit (22). Fontos, hogy úgy tűnik, hogy a szervezetbe joghurt vagy sajt közegén keresztül bejuttatott probiotikumok túlélik a gyomor-bél traktust (23), és képesek megtapadni a GI epithelsejteken (17).

fermentált tejtermék

Salva és munkatársai (24) emellett kimutatták, hogy egy erjesztett tejtermék, amelyet immunhiányos, alultáplált egerek gyógyulása során alkalmaztak, hatékonyan gyorsította az alultápláltsággal összefüggő egyes klinikai paraméterek helyreállítását, és növelte a bél- és légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet.

A Helicobacter pylori (H. pylori) fertőzést az akut és krónikus gyomorhurut, a gyomor-nyombélfekély és a gyomorrák fő okaként tartják számon. Érdekes módon Yang és Sheu (25) kimutatták, hogy a H. pylori-fertőzött gyermekeknél alacsonyabb volt a széklet Bifidobacterium spp. száma és a Bifidobacterium spp. és E. coli aránya a kontrollszemélyekhez képest. Négy hét joghurtfogyasztás csökkentette az IL-6 citokin és a H. Pylori számot, miközben megemelte a szekréciós IgA szintet (ami a GI immunitás javulására utal).

És végül egy sportspecifikus kefir-vizsgálat: 67 fiatal férfit és nőt osztottak egy állóképességi edzésre vagy aktív kontrollcsoportba, akik hetente kétszer kefir- vagy kontrollitalt fogyasztottak (26). A strukturált edzésprogram 15 héten át tartott, és az 1500 méteres futóidő javulását eredményezte. A szerzők megjegyezték, hogy a kefir fogyasztása összefüggésbe hozható az edzésprogram során tapasztalt C-reaktív fehérje emelkedés mérséklésével, amiből arra következtettek, hogy a kefir javíthatja a kardiovaszkuláris betegségek kockázati profilját. A szerzők nem sugároztak rendkívüli magabiztosságot következtetéseikkel, de ez egy jó kezdet – vajon mi történt volna a regenerációval, ha az alanyok minden nap kefirt fogyasztottak volna?

Fermentált zöldségek

Ismét eléggé koncentráltan kerestem, és a “savanyú káposzta egészség, savanyú káposzta probiotikumok“, “kimchi egészség” és “kimchi probiotikumok” kifejezéseket használtam.

Park és munkatársai (27) szerint az ő és mások kutatásai alapján a kimchi egészségügyi funkciói közé tartozik a rákellenes, elhízás elleni, székrekedés elleni, vastagbél- és végbélrendszeri egészségfejlesztés, a probiotikus tulajdonságok, a koleszterinszint-csökkentés, a fibrolitikus hatások, az antioxidáns és öregedésgátló tulajdonságok, az agyi egészségfejlesztés, az immunrendszer-erősítés és a bőr egészségének elősegítése. Továbbá Han és munkatársai (28) megerősítették, hogy egy speciálisan elkészített kimchi csökkentette a H. pylori által kiváltott pro-inflammatorikus COX-2 enzim, az indukálható nitrogén-oxid-szintáz (iNOS) és a tumor nekrózis faktor alfa (TNF-α) expresszióját, és apoptózist indukált kifejezetten a gyomorráksejtekben.

Ami a savanyú káposztát illeti, a kínai savanyú káposztából izolált Lactobacillus plantarum törzsek közül többről is megállapították, hogy kívánatos probiotikus tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek közé tartozott a 2,0 pH-n 60 percig tartó túlélési képesség, a pankreatin és az epesók tolerálása, valamint az E. coli O157 és a Shigella flexneri CMCC(B) elleni antimikrobiális aktivitás (29). A kutatók emellett kimutatták, hogy a káposzta erjesztése, még ha utólag melegítették is, növelte az antioxidáns aktivitás kezdeti értékeit (30), és a C-vitamin szintje, amely a zöldség szedése után általában csökken, jó megtartási arányt mutatott a savanyú káposztában és a savanyú káposztalében, ez az értéke 62 és 100 % közötti volt (31).

Fermentált zöldségek

A keresztesvirágú zöldségek, köztük a káposztafélék, ismertek méregtelenítést támogató hatásukról; az erjedési folyamat során a glükozinolátok enzimatikus átalakításán keresztül aszkorbigén, indol-3-karbinol és izotiocianátok képződnek, amelyek együttesen támogatják az I. és II. fázisú méregtelenítési utakat (32, 33). Palani és munkatársai (32) megállapították, hogy ezeknek a méregtelenítő anyagoknak a csúcsszintje az erjesztés ötödik és kilencedik napja között jelent meg, ezért ha csak erre a célra készítettünk savanyú káposztát, akkor talán a legjobb, ha körülbelül egy hét után leállítjuk a folyamatot. Ez természetesen az évszaktól is függ, mivel az erjedés magasabb hőmérsékleten gyorsabban megy végbe, és kimutatták, hogy az erjedés eredményei évszakonként és helyenként változnak (34).

A savanyú káposzta másik hasznos tulajdonsága, hogy az erjesztett káposztában található Lactobacillus plantarum ZS2058 bizonyítottan konjugált linolsavat (CLA) szintetizál (35). A CLA népszerű fogyókúrás étrend-kiegészítő, és használatát számos degeneratív betegség esetében is összefüggésbe hozták a jobb eredményekkel.

A hagyományos gyümölcs- és zöldségfermentációról átfogó képet nyújt Swain és munkatársai áttekintő cikke (36).

Következtetések

Befejezésül utaljunk a “Probiotikumok és sportteljesítmény” című rendszerszintű áttekintésre (37). A szerző (Nichols) megjegyezte, hogy az erjesztett élelmiszerekből származó probiotikumoknak számos egészségügyi előnyt tulajdonítottak, beleértve a jobb GI-egészséget és az immunrendszer működését, valamint a vérzsírok, a vérnyomás és az allergiás állapotok jobb szabályozását. Az áttekintés nem mutatott ki ergogén előnyöket a probiotikumok fogyasztásából, de ez nem is célja egy ilyen vizsgálatnak. A lényeg az, hogy ha fermentált élelmiszerek fogyasztásával javíthatjuk a sportolók egészségét, akkor javíthatjuk a sportteljesítményük és az edzés utáni regenerálódásuk lehetőségeit. Ezt a gondolatot követően Nichols a továbbiakban két olyan tanulmányt emelt ki, amelyek a probiotikumokat szedő, fáradt sportolók fokozott immunválaszát mutatták ki. Nichols ezután joggal vonta le azt a következtetést, amit én is, hogy a probiotikumok (élelmiszerekből vagy minőségi étrend-kiegészítőkből) másodlagos egészségügyi előnyöket biztosíthatnak a sportolók számára, mint például a jobb GI-funkció, az immunitás, a fáradtságból való felépülés, ami pozitívan támogatja a teljesítményt az edzések és a versenyek során.

Ha összehasonlítjuk a probiotikus étrend-kiegészítőket a fermentált (azaz erjesztett) élelmiszerekkel, akkor kiderül, hogy a kiegészítők az a hátránya, hogy csak bizonyos mikroorganizmus-törzseket tartalmaznak és csak bizonyos mennyiségben, míg az erjesztett élelmiszereknek pont az az előnye, hogy ha jól készítik el, hatalmas és széleskörű mikrobiális sokféleséget tartalmaznak, ahogyan az emberi emésztőrendszerben is megtalálható.

A cikk a „The Nutritional Institute” írása alapján készült, szerzője Ian Craig.

Irodalomjegyzék

  1. Plotner B (2014). Sauerkraut Test Divulges Shocking Probiotic Count. Nourishing Plot. www.nourishingplot.com/2014/06/21/sauerkraut-test-divulges-shocking-probiotic-count/ (accessed Feb 2016)
  2. Craig I (2010). Gut instinct: how to stop digestion being a performance limiter. Functional Sports Nutrition. 1(3): 6-8.
  3. Bailey C (2011). Practical solutions for testing and tackling food allergies. Functional Sports Nutrition. 1(10):6-8.
  4. Walker A (2011). Do you have the guts to train? Functional Sports Nutrition. 1(10):14-15.
  5. Clay L (2011). Does your fitness have holes in it? Functional Sports Nutrition. 1(10):16-18.
  6. Dowson D (2013). Probiotics and sports nutrition. Functional Sports Nutrition. Jan/Feb 2013:30-31.
  7. Wakeman M (2013). Functional probiotics and their role in sports performance. Functional Sports Nutrition. Nov/Dec 2013:24-26.
  8. Patounas H (2015). The gut microbiota and Formula 1 performance. Functional Sports Nutrition. Jul/Aug 2015:8-10.
  9. Ursell L et al (2012). Defining the human microbiome. Nutri Rev. 70(supp 1):S38-S44.
  10. Qin J et al. MetaHIT Consortium (2010). A human gut microbial gene catalogue established by metagenomic sequencing. Nature. 464:59–65.
  11. Bischoff S (2011). “Gut health”: a new objective in medicine? BMC Med. 9:24.
  12. West N et al (2011). Lactobacillus fermented (PCC(R)) supplementation and gastrointestinal and respiratory tract illness symptoms: a randomised control trial in athletes. Nutrition Journal. 10:30.
  13. Hao Q et al (2011). Probiotics for preventing acute upper respiratory tract infections. Cochrane Database Syst Rev. 9:CD006895.
  14. Kekkonen R et al (2007). The effect of probiotics on respiratory 282 infections and gastrointestinal symptoms during training in marathon runners. Int J Sport Nutr Exerc Metab. 7:352-363.
  15. Lamprecht I et al (2012). Probiotic supplementation affects markers of intestinal barrier, oxidation, and inflammation, in trained mean; a randomised, double-blinded, placebo-controlled trial. J Int Soc Sports Nut. 9:45.
  16. Chen H et al (2008). Microbiological study of lactic acid bacteria in kefir grains by culture-dependent and culture-independent methods. Food Microbiology. 25:492–501.
  17. Diosma G et al (2014). Yeasts from kefir grains: isolation, identification, and probiotic characterization. World J Microbiol Biotechnol. 30(1):43-53.
  18. Katz S (2012). The Art of Fermentation. Chelsea Green Publishing.
  19. Guyonnet D et al (2009). Fermented milk containing Bifidobacterium lactis DN-173 010 improved self-reported digestive comfort amongst a general population of adults. A randomized, open-label, controlled, pilot study. J Dig Dis. 10(1):61-70.
  20. Guzel-Seydim Z et al (2011). Review: functional properties of kefir. Crit Rev Food Sci Nutr. 51(3):261-268.
  21. Shiby V & Mishra H (2013). Fermented milks and milk products as functional foods – a review. Crit Rev Food Sci Nutr. 53(5):482-96.
  22. Guarner F et al (2005). Should yoghurt cultures be considered probiotic? Br J Nutr. 93(6):783-786.
  23. Saxelin M et al (2010). Persistence of probiotic strains in the gastrointestinal tract when administered as capsules, yoghurt, or cheese. Int J Food Microbiol. 144(2):293-300.
  24. Salva et al (2011). Development of a fermented goats’ milk containing Lactobacillus rhamnosus: in vivo study of health benefits. J Sci Food Agric. 91(13):2355-2362.
  25. Yang Y & Sheu B (2012). Probiotics-containing yogurts suppress Helicobacter pylori load and modify immune response and intestinal microbiota in the Helicobacter pylori-infected children. Helicobacter. 17(4):297-304.
  26. O’Brien K et al (2015). The effects of postexercise consumption of a kefir beverage on performance and recovery during intensive endurance training. J Dairy Sci. 98(11):7446-7449.
  27. Park K et al (2014). Health benefits of kimchi (Korean fermented vegetables) as a probiotic food. J Med Food. 17(1):6-20.
  28. Han Y et al (2015). Dietary, non-microbial intervention to prevent Helicobacter pylori- associated gastric diseases. Ann Transl Med. 3(9):122.
  29. Yu Z et al (2013). Evaluation of probiotic properties of Lactobacillus plantarum strains isolated from Chinese sauerkraut. World J Microbiol Biotechnol. 29(3):489-498.
  30. Kusznierewicz B et al (2008). The effect of heating and fermenting on antioxidant properties of white cabbage. Food Chem. 108(3):853-861.
  31. Goldoni J et al (1983). Comparative study of vitamin C of cabbage cultivars (Brassica oleraceae L., var. capitata L.), before and after their processing in sauerkraut. Arch Latinoam Nutr. 33(1):45-56.
  32. Palani K et al (2016). Influence of fermentation on glucosinolates and glucobrassicin degradation products in sauerkraut. Food Chem. 190:755-762.
  33. Tolonen M et al (2002). Plant-derived biomolecules in fermented cabbage. J Agric Food Chem. 50(23):6798-6803.
  34. Martinez-Villaluenga C et al (2009). Influence of fermentation conditions on glucosinolates, ascorbigen, and ascorbic acid content in white cabbage (Brassica oleracea var. capitata cv. Taler) cultivated in different seasons. J Food Sci. 74(1):C62-67.
  35. Yang B et al (2015). Complete genome sequence of Lactobacillus plantarum ZS2058, a probiotic strain with high conjugated linoleic acid production ability. J Biotechnol. 214:212-213.
  36. Swain M et al (2014). Fermented Fruits and Vegetables of Asia: A Potential Source of Probiotics. Biotechnol Res Int. 2014:250424.
  37. Nichols A (2007). Probiotics and athletic performance: a systematic review. Curr Sports Med Rep. 6(4):269-273.
Tagek

Talán ez is érdekel

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *

For security, use of Google's reCAPTCHA service is required which is subject to the Google Privacy Policy and Terms of Use.

I agree to these terms.