Hogyan kell értelmezni a laktátgörbéket?

Sok laboratórium és edző használja a laktátküszöb görbéket a sportolók fejlődésének mérésére. A laktátküszöb görbe elemzésénél azonban fontos tudni, hogy pontosan mely tényezők okozzák a laktátgörbe eltolódását. Meg kell érteni, hogy miért lehet rossz dolog a laktátgörbe jobbra tolódása és meg kell ismerni egy praktikus módszert arra, hogy az aerob és az anaerob teljesítményt külön-külön vizsgáljuk, ahelyett, hogy egyetlen laktátküszöb-grafikonban egyesítenénk őket.

A laktátküszöb-teszt

A laktátküszöb-teszt egy olyan sportélettani vizsgálati módszer, amelyben meghatározott időszakonként lépésről lépésre növelik a terhelés intenzitását. A minden terhelési lépcső után mért vérlaktát eredményekkel, a (szub)maximális inkrementális teszt során egy laktátgörbét kapunk. Ezt a görbét egy grafikonon ábrázoljuk, amelynek x-tengelyén az intenzitás, például a teljesítmény vagy a sebesség, y-tengelyén pedig a vér laktátkoncentrációja látható.

Íme egy példa egy laktátprofilra, amelyet egy hagyományos laktátküszöb-tesztből származtatunk.

A laktátgörbe a sportoló laktátkoncentrációját mutatja az edzés intenzitásának függvényében. Amikor az edzés intenzitása nő, a vér laktátkoncentrációja emelkedik. Fontos tudni, hogy ez miért történik.

A mért vérlaktátkoncentráció elsősorban három tényezőtől függ:

• A laktáttermelés az (anaerob) glikolitikus energiarendszeren keresztül.
• A laktát eliminálása az aerob energiarendszeren keresztül.
• Laktát hígulási tér (testösszetétel)

A laktátküszöb grafikonja azt mutatja, hogy az intenzitás növekedésével a laktáttermelés nagyobb mértékben nő, mint a laktát elimináció. Ennek eredményeképpen a laktátkoncentráció növekszik.

A laktátgörbék feltárása során lényeges megérteni az első laktátküszöb, vagy LT1 szerepét. Az LT1 az a legalacsonyabb edzésintenzitás, amelynél a nyugalmi laktátkoncentrációhoz képest mérhetően megnő a vér laktátkoncentrációja.

Ez a küszöbérték jelentős marker az állóképességi edzésben, és létfontosságú szerepet játszik a laktátgörbe kialakításában és értelmezésében.

Mi okozza a laktátküszön görbe eltolódását?

A laktátküszöb-teszteket gyakran használják a fejlődés meghatározására, a laktátprofil edzésprogram előtti és utáni összehasonlításával.

Sok edző úgy véli, hogy a laktátgörbe jobbra tolódása azt jelenti, hogy a sportolójuk aerob teljesítménye megnőtt, és ezt jó dolognak tartják. A jobbra tolódást azonban nem feltétlenül az aerob teljesítmény növekedése okozza, amit rövidesen részletesebben is kifejtünk.

A laktátprofil változásának („tolódásának”) több oka is lehet. Íme egy rövid lista azokról a paraméterekről, amelyek a laktátgörbe eltolódását okozhatják:

• Laktáttermelés sebessége: közvetlenül befolyásolja a laktátkoncentrációt.
• A laktát elimináció (vagy: clearance) sebessége: közvetlenül befolyásolja a laktátkoncentrációt.
• Testösszetétel: mint minden koncentráció esetében, a laktátkoncentráció is függ az oldott anyagtól (laktát) és az oldószertől (laktát hígító tér). A testösszetétel közvetlenül befolyásolja a laktát hígítási teret, és így a laktátkoncentrációt.
• Gazdaságosság: ha minden változatlan marad, de a (futás) gazdaságossága megváltozik, akkor adott intenzitáshoz kevesebb energiára van szüksége. Ez közvetlenül befolyásolja a laktátgörbét.

Mivel nagyon sok tényező határozza meg a laktátprofilt, anyagcsereprofil szempontjából két teljesen különböző sportoló két hasonló laktátgörbéje is lehet.

Természetesen ennek az ellenkezője is igaz: két azonos VO₂max értékkel rendelkező sportolónak nagyon eltérő laktátprofilja lehet:

Egy másik fontos szempont, amelyet a laktátküszöbgörbék elemzésekor figyelembe kell venni, az anaerob küszöb fogalma. Sok teljesítménylaboratórium és edző az anaerob küszöböt egy inkrementális teszt során 4 mmol/l-es laktátkoncentráció alapján határozza meg.

De ez valóban érvényes módszer az anaerob küszöb értékelésére? A 4 mmol/l-es laktátkoncentráció nem feltétlenül egyenlő az MLSS-sel (maximal lactate steady state). Az árnyalatok megértése pontosabb képet adhat egy sportoló teljesítményéről és lehetőségeiről.

Mit jelent, ha a laktátküszöb görbe jobbra tolódik el?

Ha a laktátgörbe jobbra tolódik, akkor a sportoló azonos terhelésintenzitás mellett alacsonyabb laktátkoncentrációval rendelkezik. Azt is mondhatnánk, hogy a laktátgörbe lefelé tolódott.

A laktátgörbe jobbra tolódása gyakran a (aerob) teljesítmény növekedésével jár együtt. Ez azonban nem feltétlenül igaz.

Ezt számos tényező okozhatja. Például:

• Az anaerob teljesítmény és ezáltal a laktáttermelés csökkenése.
• Az aerob teljesítmény, és ezáltal a laktát elimináció növekedése.
• A testzsír csökkenése, és ezért a laktát hígulási tér növekedése.
• A (futás) gazdaságosságának javulása.

Másodszor, ez lehet a fenti tényezők változásainak kombinációja. Például: mind az anaerob teljesítmény, mind a testzsír mennyisége csökkent, ami mindkettő jobbra tolódást okozott. Vagy, hogy a dolgokat bonyolultabbá tegyük, ez lehet jó (az aerob teljesítmény növekedése) és rossz (a gazdaságosság csökkenése) változások keveréke is. De mivel az egyik hatás erősebb, mint a másik, a nettó eredmény a jobbra tolódás.

Amíg nem tudod, hogy ezek közül a paraméterek közül melyik változott, addig nehéz megmondani, hogy a laktátgörbe jobbra tolódása teljesítményjavulást jelent-e.

Mit jelent, ha a laktátküszöb görbe balra tolódik el?

Ha a laktátgörbe balra tolódik, akkor azonos terhelésintenzitás mellett magasabb a laktátkoncentráció. Azt is mondhatnánk, hogy a laktátgörbe felfelé tolódott.

A laktátgörbe balra tolódása gyakran összefügg a detraininggel vagy az (aerob) teljesítmény csökkenésével. Ez azonban nem feltétlenül igaz. Valójában a laktátgörbe balra tolódását okozhatja az anaerob (sprint) teljesítmény növekedése, miközben a VO₂max változatlan maradt.

Pontosan ez lehet az, amire szükséged van ahhoz, hogy több versenyt nyerj. Végül is sok „állóképességi” versenyt a nagy intenzitású döntő pillanatokban nyernek meg.

Azok a tényezők, amelyek a laktátgörbe balra tolódását okozzák, ellentétesek azokkal a tényezőkkel, amelyek a jobbra tolódást okozzák. Ismét döntő fontosságú, hogy pontosan tudd, melyik tényező(k) változott(ak), hogy tudd, javul-e a teljesítményed vagy sem.

Mi van, ha a laktátgörbe változatlan marad?

Ha a laktátgörbe a teszt és az újratesztelés között változatlan marad, könnyen következtetéseket vonhatsz le. Vegye azonban figyelembe ezt a lehetőséget:

A laktátkoncentráció minden edzésintenzitásnál ugyanaz maradt, mert … megnövekedett mind az aerob (VO₂max), mind az anaerob (V_Lamax) teljesítmény! Ez hatalmas teljesítményjavulást jelenthet, míg egyes edzők a laktátprofil alapján arra következtethetnek, hogy az edzésprogram hatástalan volt.

Elemezzük külön az aerob- és az ananaerob teljesítményt!

A laktátgörbéket gyakran használják az aktuális állóképességi szint megértésére vagy a teljesítmény időbeli követésére. Láttuk, hogy mindkét esetben a laktátküszöb-görbe önmagában nem elegendő a következtetések levonásához. De van megoldás.

Használható egy nagyon hasonló lépcsőteszt protokollt (a terhelési lépcsők közötti regenerációs idő beiktatásával), és külön-külön vizsgálható az aerob teljesítmény (VO₂max) és az anaerob teljesítményt (V_Lamax).

Ez lehetővé teszi az egyes folyamatok változásainak megértését, ahelyett, hogy az egészet egyetlen görbébe egyesítené. Figyelembe veszi a testösszetétel és a gazdaságosság változásait is.

Ez lehetővé teszi az edzők és a laboratóriumok számára, hogy valóban lássák, milyen hatása van egy edzésprogramnak, így ennek megfelelően tudnak tervezni.

Forrás: Sebastian Weber (INSCYD GmbH)