A sportolók jó példaképek? Mik azok a tulajdonságok, amelyek egy sportolót jó példaképpé tehetnek?

Mi a példakép és milyen hatásai vannak a példaképeknek?

A példakép fogalmát a következőképpen határozzák meg: „olyan személy, akinek viselkedését, példáját vagy sikerét mások, különösen a fiatalabbak, utánozzák vagy utánozhatják”. A példaképek jelentős hatással lehetnek az egyén értékrendjére, neveltetésére és választott képzési céljaira. Kimutatták például, hogy jelentős hatással vannak a női tanulók önbizalmára a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai területeken való karrierépítésben a választott területtel foglalkozó női példaképek.

Mi a helyzet a sportcsillagokkal mint példaképekkel?

A sportolók példaképi státuszba kerülésével kapcsolatos spekulációk és viták története ismert. 1993-ban a Nike április elejétől az NBA rájátszásának végéig egy úttörő televíziós reklámot vetített. A reklámban Charles Barkley így nyilatkozott: „Nem vagyok példakép”. Abban az időben a Phoenix Suns szupersztár kosárlabdázója volt, és a megjegyzése nagy port kavart, mivel határozottan megvédte álláspontját.

Mi volt olyan ellentmondásos abban, amit „Sir Charles” mondott?

Hangsúlyozta, hogy a sportolók kosárra dobó vagy touchdown-passzokat elkapó képességének semmi köze ahhoz, hogy példaképek legyenek. Vagyis az, hogy valaki sportolói képességekkel rendelkezik, nem teszi automatikusan alkalmassá arra, hogy példakép legyen. Barkley inkább úgy vélte, hogy ez a sportszülők feladata. Egyetértek, és ide sorolnám a tanárokat és az edzőket is, akik rengeteg időt töltenek a gyerekekkel, és befolyásolják nevelésüket és jövőbeli sikereiket.

Akár tetszik, akár nem, társadalmunk erősen függ a sportolóktól, mint a gyermekek és serdülők példaképeitől.

A sportolók példaképek, akár vállalják ezt a felelősséget, akár nem, és akár jó, akár rossz példaképek. De a sportolók „hőskultusza” nem volt mindig olyan elterjedt, mint manapság. Volt idő, amikor mások szolgáltak a világ példaképeiként (polgári vezetők, papok, jogi és orvosi szakértők stb.) Lehet azzal érvelni, hogy ez az elmozdulás az emberi erkölcsi normáinak hanyatlását tükrözi.

Másrészt néhány kivételes sportoló fontos üzeneteket közvetít rajongóinak. Lennox Lewis, a korábbi nehézsúlyú bokszbajnok például jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok megértsék a megfelelő férfias viselkedést, amikor azt nyilatkozta, hogy az „Az igazi férfiak nem ütik meg a nőket”. A lényeg világos: a sportolóknak hihetetlen lehetőségük van arra, hogy hírességük hatalmát a következő generáció pozitív befolyásolására használják.

Melyek azok a tulajdonságok, amelyek egy sportolót jó példaképpé tesznek?

• Lelkesedés a példakép szerepéért. A sportoló örömmel fogadja a platformot a pozitív társadalmi változások előmozdítására – készséges keresztes lovag a jóért.
• Önzetlen küldetés. A sportoló arra használja a pozícióját, hogy az inspiráció és a remény üzeneteit megossza – önzetlen törekvés mások javára.
• Kötelezettséget vállal arra, hogy magas erkölcsi értékeket tükröző módon viselkedik. A sportoló olyan módon cselekszik, amely támogatja a személyes integritást.
• Reális és felelősségteljes módon jelenik meg. „Nem azért vagyok példakép, mert szupersztár sportoló vagyok, hanem mert nagyszerű ember vagyok”. A sportoló a rajongóknak is segít felismerni, hogy ő sem tökéletes. Hiszen a példaképek is csak emberek, akiknek vannak gyengeségeik és hibáik. Nem makulátlan bálványok.
• Időt és energiát áldoz a közösségi tevékenységekre. A sportoló megjelenik a környékbeli rendezvényeken, helyi testületekben tevékenykedik, jótékonysági szervezetekkel dolgozik stb.
• Erős célorientációval rendelkezik. A sportoló a személyes erőfeszítésekre és teljesítményekre összpontosít, ahelyett, hogy másokkal hasonlítgatná össze magát. Bizonyos értelemben a mesterorientált emberek önmagukat önmagukkal hasonlítják össze. Sikert és elégedettséget akkor éreznek, ha valami újat tanultak, készségfejlesztést tapasztalnak magukban, vagy maximális erőfeszítést tettek. A legendás kosárlabdaedző, John Wooden a mesterorientáltság lényegét a siker híres definíciójában fogalmazta meg: „A siker a lelki béke, amely közvetlen eredménye annak az önelégedettségnek, hogy tudod, megtetted az erőfeszítést, hogy a legjobbat hozd ki magadból, amire képes vagy”.
• Erős empátiás érzékkel rendelkezik. A sportoló rendelkezik azzal a képességgel, hogy megossza vagy felismerje a mások által átélt érzelmeket. Az empátia magában foglalja, hogy beleéljük magunkat mások helyzetébe, és megnézzük, mennyire tudjuk őket valóban megérteni. Magában foglalja a másokkal való törődést és a segítő szándékot. Az empátia motiválja a pro-szociális viselkedést, amelynek célja, hogy segítse a közösségi kihívások megoldását. Ahogy Stephen R. Covey, A rendkívül hatékony emberek hét szokása című könyv szerzője hangsúlyozza: „Amikor empátiát mutatsz mások felé, védekező energiájuk lecsökken, és pozitív energia lép a helyére. Ilyenkor kreatívabbá válhatsz a problémák megoldásában”.
• Egészséges egyensúlyt mutat a kiválóságra való törekvés és a szórakozás között. A sportoló népszerűsíti a célok eléréséért való kemény munka erényeit és az élet élvezetének fontosságát.

Egy óvatosságra intő szó indokolt

Azok a fiatalok, akik azt hiszik, hogy a sporthőseik a világ legfantasztikusabb emberei, akik nem tudnak rosszat tenni, ki vannak téve a csalódásnak. Miért? Mert a bukott sztárokra számos példa van, mint például Alex Rodriguez és Lance Armstrong, akik bevallották, hogy teljesítményfokozó szereket használtak. Amikor egy tisztelt sportoló tévútra téved, az kiábrándulást, sőt traumát is okozhat. Szóval, itt a lényeg: A gyerekeknek nem szabad megengedni, hogy túlságosan kötődjenek a sportolókhoz mint példaképekhez.

Forrás: Frank Smoll, Ph.D. irása a Psychology Today-ben jelent meg (2015)