Az edzői munka során megjelenő testszégyenítésről szóló történetek egyre gyakoribbak, és ezek a gyakorlatok a sportedzés különböző formáiban szándékosan, akaratlanul vagy akár észrevétlenül is jelen lehetnek. Ezeknek a gyakorlatoknak nem feltétlen céljuk az élsportolók bántása.
A szégyen és a bűntudat nagyon eltérően működik a versenysportban. A bűntudatot érző sportoló egy konkrét cselekedetre összpontosít („kihagytam azt a dobást”), míg a szégyen az egész identitását kérdőjelezi meg („kudarc vagyok”).
Bizonyára mindenki hallott, olvasott már egy-egy világverseny után olyan edzői, szövetségi kapitányi nyilatkozatot, mely szerint a magyar versenyző azért kapott ki, azért szerepelt rosszul, mert nem jó a sportdiplomáciánk. Persze könnyebb a felelősséget másra hárítani, mint a bajok okát kutatni és megtalálni …
Az erkölcsi integritás kulcsszerepet játszik a fiatalok sportjában: hozzájárul az ellenálló képesség, az önbizalom és a mentális egyensúly kialakulásához. Az erkölcsi elvek követése segíti a fiatal sportolókat abban, hogy hatékony megküzdési stratégiákat alakítsanak ki, és bizalmi kapcsolatot építsenek ki csapattársaikkal és edzőikkel.
Fontos írni az olyan sportolókról, akik fiatal korukban intenzív és megfélemlítő edzői környezetben sportoltak, és akik a sport abbahagyása utáni éveikben is továbbra is küzdenek az önértékelésük, önbecsülésük és autonómiájuk megsérülésével.
A fiam edzője, kiabál, fenyegetőzik és káromkodik. Ez a szigorú szeretet vagy már túlzás?
Az új év kezdete újévi fogadalmakat jelent... azokat a elkerülhetetlen rituálékat, amelyeket a következő év iránti lelkesedéssel, a változás reményével és az előttünk álló új út iránti várakozással kell megközelíteni.
A sport és az alkoholfogyasztás régóta összefonódik, a mérkőzések sörszponzoraitól kezdve a mérkőzés utáni ünnepi vagy vigasztaló a csapatitalozásig
Ha szeretnéd rendszeresen megkapni ...

Kövess minket itt is, ott is!