Betöltés

Mit keresel?

Étrend-kiegészítés Slider Sporttáplálkozás

Pre- és probiotikumok felhasználási lehetőségei a sportban

Megoszt

A pre- és probiotikumok felhasználásának lehetőségeit a sport terén keveset vizsgálták, ezért csak hosszabb távú és általánosabb érvényű előnyöket lehet felsorolni.

Kezdetben az anyatejjel táplált csecsemőkben Bifidobaktérium és Lactobacillus túlsúly alakul ki, amely képes megakadályozni káros mikroorganizmusok elszaporodását, kedvezően hat az immunrendszer működésére is. Az anyatejben ráadásul sok olyan oligoszacharid található, amelyek emésztés nélkül prebiotikumként eljutnak a vastagbélbe, így táplálják az ott található baktériumokat (Gnoth 2000). A bélflóra a későbbi étrend hatására megváltozik, a gyermekek tápcsatornájában a más fajok mellett megtelepedett B. infantis, B. breve és B. longum helyét fokozatosan a B. adolescentis és a B. longum veszi át, amelyek a felnőttekben is megtalálhatóak, de az antibiotikum kezelések és a hasmenések hatására mennyiségük jelentősen csökkenhet (Varga 2001). Egyre több adat utal arra, hogy a csecsemőkoron túl is előnyünk származhat abból, ha visszatelepítünk különböző baktériumokat emésztőrendszerünkbe.

Az immunrendszer működésére sportolókban is kedvezően hathatnak a probiotikumok (Clancy 2006), ám fontos kiemelni azt a tényt, hogy mindezen pozitív hatások jórészt csak feltételezések (Fogelholm 2003; Gleeson 2004; Gleeson 2006). Alkalmazásuk célja állóképességi sportolókban elsősorban az edzés és versenyzés során az emésztőrendszer véráramlásának zavarai miatt is gyakori gyomor-bélrendszeri panaszok (puffadás, hasi görcsök stb.) enyhítése és javítása lehet. Maratonistákban a légúti megbetegedések előfordulását a Lactobacillus rhamnosus GG 3 hónapos alkalmazása a versenyt követő kéthetes megfigyelési idő során ugyan nem befolyásolta, viszont a emésztőrendszeri problémák időtartamát mérsékelni tudta (Kekkonen 2007), és némi kedvező immunrendszeri hatás az IgA-szint katonai kiképzés során történő esésére is kimutatható volt (Tiollier 2007) A nagy fehérjetartalmú táplálkozást folytató és erről nem lebeszélhető sportolók étrendjének hibája lehet a bélflóra előnytelen irányba történő változása, amelyet így kedvező irányba változtathatunk meg: ”A rostban szegény, vöröshúsokban és zsírban gazdag diéta megváltoztatja a bélflórát, és megnöveli a bacteroides és clostridium speciesek arányát. Ezek a törzsek B-glucuronidase, azoreductase, urease, nitroreductase és glychocolsav reductase termelése útján a cocarcinogén természetű nitrogén vegyületekből, szekunder epesavakból rákkeltő vegyületeket képeznek.” (Pap 2006).

Sportolók körében a zsírban gazdag étrend egyre ritkábban fordul elő, ám a vöröshúsok és általában a húsok illetve más fehérjeforrások viszont nagy mennyiségben kerülhetnek elfogyasztásra, gyakorta éveken át tartó napi akár 1 kg-ot meghaladó húsfogyasztást is láthatunk. A fehérje-kiegészítők terjedésével a húsfogyasztás visszaszorulhat, ám a rostszegénység és magas fehérjetartalom gyakran megmarad hasmenést, puffadást és más panaszokat előidézve, mindez pedig a fent leírtak alapján felboríthatja a bélflóra egyensúlyát. A nagymértékű húsfogyasztás ezen kedvezőtlen hatásait érdekes módon már az ókorban feljegyezték (Companion to Sport and Spectacle in Greek and Roman Antiquity, szerk.: Christesen, 2013).

hirdetés

A nagymértékű húsfogyasztás szakemberek által általánosan elfogadott nézet szerint növelheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát (Hughes 2000; Norat 2005; Gorbach 1982). A tejsavónak számos prebiotikusnak tekintett összetevője van, ám a tejsavófehérje izolátumokban, magas fehérjetartalmú készítményekben ez már kevéssé érvényesül. A hatóanyagok közül elsősorban a laktoferrin az, aminek még ilyen tulajdonságot tulajdonítanak. Ez kedvező számunkra, ugyanakkor nem zárja ki a bélflóra egyensúlyának felborulását, mint lehetőséget, ha étrendünkben nagyon magas a fehérjék százalékos aránya. A pre- és probiotikumok bevitelével járó előnyök sportolók számára a következőek lehetnek: az esetlegesen magas koleszterinszint csökkentése, az immunrendszer feltételezett támogatása (drasztikus fogyókúrák, hiányállapotok, a terhelés hatásai ezt gyengíthetik), fertőzések – különösen az emésztőrendszert érintő fertőzések – elleni védelem, és a bélflóra egyensúlyának rendezése (nagymértékű hús- illetve fehérje fogyasztás esetén). Az alacsony rost- és nagy zsírtartalmú étrend a bélflórát valószínűleg olyan irányba módosíthatja, ami gyulladásos faktorok fokozott termeléséhez, valamint inzulinrezisztencia és diabétesz kialakulásához is vezethet (Delzenne 2008; Cani 2007). Tapasztalatok szerint probiotikus élelmiszerek fogyasztásának segítségével mérsékelhető az emésztőrendszeri problémák időtartalma, enyhíthető a felfújódás, csökkenthetők az emésztési zavarok, ezért alkalmazhatóak lehetnek a fehérjetartalmú és gyakran túl koncentrált folyékony italok által kiváltott hasmenés megelőzésére vagy enyhítésére, a jobb ásványi anyag felszívódás, a bél vitamintermelésének fenntartásának elősegítése érdekében (betegségek fennállásakor kockázatot is jelenthet használatuk!) (Koretz 2009). Előnyös lehet a daganatos betegségek kockázatának feltételezett mérséklése is. Az erősebb immunrendszer, a fertőzések, emésztőrendszeri panaszok várható feltételezett csökkenése megéri ezt a kis figyelmet, hiszen betegen, hasi diszkomfortérzettel felkészülni és versenyezni nehéz. Az antibiotikum kezelések, különböző gyógyszerek bélflórára gyakorolt kedvezőtlen hatását szintén érdemes megpróbálni így kivédeni. A bél mikrobiomjának szabályozása a jövőben még jobban kiterjesztheti a pre-és probiotikumok alkalmazásának lehetőségeit (Tennyson 2008), kétségtelenül ez lehet a jövő teljesítményfokozó táplálkozásának egyik legfontosabb útja. A pre- és probiotikumok  teljesítményfokozó hatása ma még nem teljesen alátámasztott (Nichols 2007), de indirekt (közvetett) hatásokkal mindenképpen számolhatunk. A probiotikumok alkalmazása különösen állóképességi sportolók számára lehet kedvező, természetesen orvos vagy dietetikus felügyelete alatt!

Tagek

Talán ez is érdekel

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *

For security, use of Google's reCAPTCHA service is required which is subject to the Google Privacy Policy and Terms of Use.

I agree to these terms.