Hogyan elemezzünk egy sportoló teljesítményprofilját?
Megoszt
Gyakori, hogy a sportoló önmagáról alkotott képe eltér attól, ahogy a környezet észleli őt. Abban is lehet különbség, hogy az edző hogyan jellemzi a sportolóját, és hogyan értékeli őt a közeli hozzátartozó.
A sportoló készségeinek meghatározásának az egyik leghatékonyabb módja a teljesítményprofil. Gyakori, hogy a sportoló önmagáról alkotott képe eltér attól, ahogy a környezet észleli őt. Abban is lehet különbség, hogy az edző hogyan jellemzi a sportolóját, és hogyan értékeli őt a közeli hozzátartozó. Ha mindezeket a szempontokat egybevetjük, egy nagyon érdekes szemszögből értékelheti és láthatja magát a sportoló.
A megközelítés alapja George Kelly elméletén alapul, aki a személyi szerkezet elméletet fogalmazta meg. Az elmélet alapja, hogy mindenki másként látja az embereket, és egyetlen kategóriarendszer sem elég gazdag annyira, hogy minden egyén másokról kialakított nézeteit magába foglalja. Kelly szerint mindenki a „saját szerkezetének kidülledt szemein keresztül” látja a világot. Annak érdekében, hogy megismerjük az egyén által használt központi koncepciót, Kelly megalkotta a gyűjtemény-háló módszert. Ez alapján felkérik a válaszadókat, hogy soroljanak fel embereket: esetleg a legjobb barátjukat, édesanyjukat, nővérüket, tanárukat, edzőjüket, stb., aztán hármas csoportokban mondják meg, miben hasonló a háromból két ember és miben különbözik tőlük a harmadik. Például, mondhatod, hogy az anyukám és a legjobb barátom nagylelkű, de a tanárom kemény, vagy, hogy a nővérem és az edzőm vidám, de a bátyám zsémbes. Így láthatóvá válnak azok az alkotóelemek, amik számodra fontosak pl.: nagylelkűség/fukarság, és vidámság/gorombaság.
Sportoló esetében első körben sportpszichológusként meghatározzuk mindazokat a tényezőket, amik szerepet játszhatnak a teljesítményükben. Nemcsak fizikai és technikai, hanem a mentális készségeket is számba vesszük. Ez a vizsgálat a „közösen megoldó” stílushoz áll közel és legkevésbé a „megmondó” vagy a „szakértő” stílushoz. Ez a fajta profilozás egyben utat is nyit az edző és a sportoló vagy a pszichológus és a sportoló egymással való kommunikációjában és a közös célkitűzésekben. Első körben arra biztatjuk a sportolót, hogy határozza meg azokat a tulajdonságokat, amik az ő sportágában a legfontosabbak a jó teljesítményhez. Elmagyarázzuk, hogy nincsenek jó és rossz válaszok, és hogy ez csak módja annak, hogy feltérképezzük, mit talál fontosnak. Ebben a fázisban segítséget jelenthet, ha említünk néhány példát, és ha elmagyarázzuk, hogy ez a gyakorlat segíthet az erőfeszítéseik irányításában. Segíthetjük a gondolkodást azzal, hogy azt javasoljuk, gondoljanak a sportáguk legjobbjainak tulajdonságaira. A profilozás megvalósulhat egyéni és csapat szinten is. Ha csoportban végezzük, hasznos lehet ötleteléssel (brainstorming) kezdeni, és hagyni a csapat legjobbját, hogy irányítsa az ülést. Ez segíthet lecsökkenteni az erre kevésbé hajlandó csapattagok esetleges ellenállását. Természetesen nincs okunk arra, hogy ne generáljuk meg már az ülés alatt akár az egyéni, akár a csapat szintű profilt. A profilozás következő lépésében megkérjük a sportolót, hogy egyesével menjen végig az egyes elemeken és értékelje magát mindegyik vonatkozásában egy tízes skálán attól függően, hogy milyen magasra értékeli abban a saját teljesítményét az adott pillanatban. Ez egy grafikus megjelenítését eredményezi annak, hogy mit tart a sportoló saját maga fontosnak, és, hogy hogy áll az egyes elemek tekintetében. Ez azonnali fellélegzést jelenthet azon területeken, ahol jól mennek a dolgok és talán, ami még fontosabb: kijelöli azokat, ahol fejlődni kell. Egy finomítás, hogy megkérjük, határozza meg, hol szeretne lenni egy meghatározott idő múlva. Ez különösen hasznos lehet az edzésszükségletek kiemelésében.
Miután a sportoló értékelte magát, megkérjük a csapattársait, az edzőjét, és bizonyos esetekben a hozzátartozókat, hogy ők is értékeljék külön-külön a sportolót. Ez az eszköz, a megfelelő alkalmazás mellett nagyon hatékony az edző-sportoló kommunikáció fejlesztéséhez, és fejleszti a sportolói énképet. Újabb keletű tanulmányok bemutatták a profilozás hatékonyságát és számos előnyét, például a jobb célmeghatározást, a düh jobb feldolgozását, a jobb kommunikációt, azáltal, hogy „egy oldalra hozza az edzőt és a sportolót“, növeli az alkalmazott módszerek iránti elkötelezettséget és segíti a teljesítmény növelését.
(forrás: www.sportpszicho.blog.hu)