A győzelem iránti vágy a sport egyik legerősebb hajtóereje. De hol húzódik a határ a fejlődést támogató motiváció és a sportolót károsító teljesítménykényszer között? A „győzelem mindenáron” szemlélet hosszú távú következményei gyakran túlmutatnak az eredményjelzőn
A versenysportban a mentális egészség és jóllét nagy jelentőséggel bír [1]. Ez vonatkozik az aktív szakaszra, valamint a pályafutás utáni időszakra is. A mentális zavarok gyakoriak a versenysportban [2]. A fizikai és pszichológiai jóllét és a sportteljesítmény összefügg egymással [2]: A sportban jelentkező érzelmi megterhelések és betegségek befolyásolhatják a teljesítményt, növelhetik a sérülések kockázatát és […]
A mentális szívósság definíciója: „a személyes célok elérésének képességeként definiálták a különböző stresszorok széles skálájából eredő nyomással szemben”
A sportolók is olyan mentális kockázatnak vannak kitéve, mint nem sportoló társaik, de a sportban további stresszorok is előfordulnak
Mentálisan erősek a gyerekeid? Lehet őket nagy dolgokra sarkallni, vagy kényeztetni kell őket? Jól kezelik a csalódást és a kudarcot, vagy félnek tőle, és ezért kerülik a kihívást jelentő helyzeteket? Félnek-e a szigorú, igényes edzőktől, vagy boldogulnak tőlük?
Mint mindenkit, aki valamilyen szinten érintett a 2021-es "Tokió 2020" olimpiai versenyek kapcsán, engem, mint közreműködő sportpszichiátert is megkerestek újságírók, hogy mondjam meg a tutit, a biztos győzelem receptjét, de ha ez nem megy, akkor legalább 1-2 szaftos történetet osszak meg.
Sokan tanulhatnak abból, amit Simone Biles a héten tett - és a legnagyobb tanulság talán azoknak a sportszülőknek szól, akik olyan mantrákkal nevelik a fiatal versenyzőket, mint "ne add fel" és "a csapatod függ tőled".
Hirdetés
Kövess minket a Facebook-on is!
Legolvasottabb cikkeink
-
Egy gyermek búcsúzó levele az edzőjéhez2020.02.26. -
Megrendelhető könyveink2023.06.02. -
A talp és a sarok fájdalma2018.05.22.
Kövess minket itt is, ott is!