Alkohol és sportteljesítmény – a sportorvos gondolatai

Az alkohol fogyasztásáról mindig is úgy gondolták, hogy segít a relaxációban, a hangulatváltozásban és az érzékszervi élvezetek fokozásában. A stressz csökkentését és az ellazulás előidézését a sportolók és a rendszeresen sportolók gyakran említették alkoholfogyasztásuk fő okaként.

A kutatások hosszú évek óta az alkoholfogyasztással és annak a sportra és a testmozgásra gyakorolt hatásával foglalkoznak. Két eredmény egyértelmű: (1) a sportban a sérülések aránya az alkoholfogyasztással nő, és (2) a teljesítmény fokozatosan csökken.

Akár szórványos (alkalmi), akár hosszabb időn át tartó (rendszeres) alkoholfogyasztásról van szó, a tanulmányok azt mutatják, hogy ha alkohol van jelen a szervezetben, az izmok nem használják fel hatékonyan a glükózt és az aminosavakat, ami csökkenti az energiát. Az alkohol a testmozgás során szükséges anyagcsere-folyamatokat is rontja. Kimutatták, hogy az izomrostok keresztmetszeti területe csökken a krónikus alkoholfogyasztás esetén. Az edzés utáni fogyasztás negatívan befolyásolja a vér viszkozitását. Másrészt a testmozgás csökkenti azt a sebességet, amellyel a májban lévő mitokondriumok száma csökken, ha valaki alkoholt fogyaszt. Valójában a testmozgás növelheti azt a sebességet, amellyel a máj metabolizálja az alkoholt. A testmozgás pedig talán csökkenti az alkohol káros oxidatív hatásait.

Alkohol és sportolók

Az alkoholfogyasztás összefonódik a társadalmi szokásokkal, és a sportolók sem mentesülnek az alkohollal való visszaélésre való hajlam alól. Különösen a fiatal felnőtt sportolóknál (pl. junior korosztály) az alkohollal való visszaélés valószínűleg aluljelentett, mivel számos tanulmány megerősítette, hogy a probléma létezik, de a sportolók gyakran „normális viselkedésnek” tekintik.

A tanulmányok a különböző sportágak között az alkoholfogyasztás eltérő mintázatát mutatják. Például a rögbit, futballt és kézilabdát játszó sportolók körében a legmagasabb az alkoholfogyasztás aránya. Ezzel szemben a lóversenyzés, a kerékpározás és a tenisz sportolói között alacsony az alkoholfogyasztás aránya.

Az akut alkoholfogyasztás hátrányosan befolyásolja a pszichomotoros készségeket, és ezért a teljesítmény szenved. Az akut fogyasztás csökkenti a szervezet hideg környezethez való alkalmazkodási képességét is.

Alkohol és izomzat

A krónikus alkoholfogyasztás csökkenti az izmok érhálózatát, és feltételezések szerint ez az oka az izomszövetre gyakorolt káros hatásainak. A vázizomzat tömege, valamint a DNS- és RNS-tartalom a folyamatos alkoholfogyasztás során csökken. Az izomszövetben zajló normális anyagcsere-folyamatok alkohol okozta megváltozása, valamint az idegek károsodása izomsorvadást eredményezhet.

Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a sportolók közvetlenül a sportversenyek előtt nagyobb arányban fogyasztanak alkoholt, és jelentős részük krónikus alkoholfogyasztó. Ez a helyzet talán annak a következménye, hogy a sportolók nincsenek tájékoztatva az alkohol káros hatásairól, és talán annak, hogy a sportszakemberek, edzőtársak, személyi edzők, edzők, gyógytornászok és sportorvosok nem kísérik figyelemmel ezt a folyamatot és nem oktatják őket.

Az edzés utáni regenerációs időszakban a vér homeosztázisát, vagyis a vér normális működésének fenntartására való képességét az alkoholfogyasztás hátrányosan befolyásolja, különösen az alkoholnak egyes véralvadási faktorokra és hormonokra gyakorolt hatása miatt. Konkrétan a véralvadás a regenerálódási fázisban eltúlzottá válik. Ebből következik, hogy ezek az alkohol által a vér homeosztázisára gyakorolt hatások a hagyományos kockázati tényezőkkel, mint például az életkor, a dohányzás és a rendellenes lipidprofilok, együtt magasabb atherosclerosis arányhoz vezetnek.

Felmérések, kutatások alapján úgy tűnik, hogy a verseny vagy edzés utáni alkoholfogyasztás gyakori a sportolók körében. E gyakorlattal kapcsolatban különös aggodalomra ad okot az agyi infarktus kialakulása, vagyis a vérrög kialakulása az agyban, ami a véráramlás csökkenéséhez vezet. Egyes tanulmányok szerint ez a mámoros állapotig történő alkoholfogyasztás esetén következik be. Bár a rendelkezésre álló bizonyítékok nem mutatják a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb előfordulását mérsékelt alkoholfogyasztás esetén, egyes tanulmányok szerint az alkohol okozta szívfrekvencia, véráramlás és vérlemezke-aggregáció növekedése hajlamosíthatja a sportolókat trombotikus eseményekre, vagyis olyan eseményekre, amelyek vérrögökhöz vezetnek.

Egy vizsgálatban, amely az alkoholnak a lipidszintekre gyakorolt hatását vizsgálta edzés után, nem figyeltek meg különbséget az összkoleszterin és a nagy sűrűségű lipoprotein szintjében a regeneráció során. A trigliceridek azonban jelentősen megemelkedtek 5 órával a regenerációs időszak után.

A túlzott alkoholfogyasztásból egyéb problémák is adódnak. A szívizomra káros hatással van az acetaldehid, az alkohol metabolitja. A túlzott alkoholfogyasztás szívműködési zavarokat okozhat. A bal kamrai összehúzódás átmeneti gyengüléséből és az alkoholfogyasztással járó fokozott szívizom ingerlékenységből ritmuszavar is adódhat. Úgy tűnik, hogy ezek a hatások az akut, nagymértékű alkoholfogyasztáshoz kapcsolódnak, nem pedig a krónikus használathoz.

Alkohol és májfunkciók

Az acetaldehid (az alkohol bomlásterméke) májra gyakorolt toxicitása jól ismert, és az a tény, hogy az alkohol elsősorban a májban bomlik le, káros hatások koncentrációjához vezet. A nagyivók körében 10-35%-ban alakul ki alkoholhepatitis, és 10%-20%-ban májcirrózis. A májzsugorban szenvedő betegeknél a fizikai kapacitás és az oxigénfogyasztás jelentősen csökken. Alkoholista betegeknél a szívműködési zavarok nagyon nyilvánvalóak, a bal kamrai funkció nem növekszik terhelés közben. A cirrózisos betegeknél a szívműködés romlását tapasztalták, ami valószínűleg a szívfalak megvastagodásának és merevedésének köszönhető, ami végső soron a mozgásképesség csökkenéséhez vezet.

Az alkoholfogyasztás csökkenti a nyugalmi glikogént (a szénhidrát tárolási formáját), valamint a glükózkibocsátást. A májnak az alkohol anyagcserével való foglalatossága szintén hozzájárul a csökkent energiatermeléséhez. A végeredmény hipoglikémia, a vércukorszint és következésképpen a tárolt izomglikogén csökkenése.

Alkohol és vesefunkciók

A fokozott vizelési hajlam az alkohol másik hatása. Az antidiuretikus hormon (a vizelést gátló anyag) felszabadulását, amelyet a szervezet általában azért termel, hogy a vesék vizet takarítsanak meg, az alkohol fogyasztása csökkenti. Ennek következtében a vizelet hígabbá válik. Kiszáradás következhet be, ha a vesék nem szívják vissza a vizet a szervezetbe. Az izomműködés csökken, ha az elektrolitok és az alapvető ásványi anyagok a normálisnál nagyobb koncentrációban ürülnek ki. A test teljes vízmennyisége csökken, ami különösen az izomműködésre és az ideg ingerületvezetésére van hatással a kálium, a klorid és a magnézium elektrolitok elvesztése miatt. Aa kiszáradás következtében szinte minden élettani funkció károsodik.

A sportteljesítményt nagymértékben befolyásolja a test víztartalma. Minden egyes liter vízveszteséggel a szívteljesítményben 1 liter (L)/perc csökkenést figyeltek meg dehidratált körülmények között. Megfigyelték a szívfrekvencia emelkedését is, akár 8 ütés/perc/1 L vízveszteséggel. Az érzékelt megterhelés magasabb lesz, mivel az izmok a testmozgás során keményebben teljesítenek, de kevesebb tápanyag és oxigén áll rendelkezésükre. A dehidratáció során csökkenhet a vérnyomás, és a központi vértérfogat is csökken, ami a sportolóban ájulást vagy „szédülés” érzést okozhat.

A test azon képessége, hogy az összehúzódó izmokból hőt adjon át a bőr felszínére, az edzés közbeni alkoholfogyasztás hatására romlik, és ennek megfelelően a véráramlás, a verejtékezés sebessége és a vérmennyiség is károsodhat. A hővel kapcsolatos sérülések a testmaghőmérséklet gyorsabb emelkedésével fokozódhatnak.

Az alkoholfogyasztás utáni rehidratáció bizonyítottan nagyon fontos a testi funkciók fenntartásában. Mivel a gyomorban lévő folyadékmennyiségnek van a legnagyobb hatása a gyomorürítésre, azt feltételezik, hogy minél hamarabb fogyaszt a sportoló vizet, annál gyorsabban oldódik a folyadékhiány.

Következtetéseink

A motoros készségeket – reakcióidő, szem-kéz koordináció, pontosság, egyensúly és komplex izomkoordináció – hátrányosan befolyásolja az alkoholfogyasztás. Az egyszerű mozgásszervi feladatoknál elkövetett hibák a szervezetben lévő alkohol mennyiségének emelkedésével egyenes arányban növekednek. A teljesítménycsökkenés és a sérülések növekednek az alkoholfogyasztással, különösen az ebből eredő egyensúlyzavar, a megnövekedett reakcióidő és a feladatokkal kapcsolatos csökkent pontosság miatt.

A tudományos bizonyítékok alátámasztják, hogy az alkoholfogyasztás akadályozza a testmozgást és a sportban való részvételt. A sportolókat rendszeresen tájékoztatni kell az alkoholfogyasztás következményeiről, és folyamatosan úgy kell őket felvilágosítani a szervezet alkoholra adott reakciójáról, hogy az számukra is érthető legyen: teljesítmény, készségek fenntartása, állóképesség, erő és képességek.

Források: American College of Sports Medicine. Position stand: The use of alcohol in sports.; Baechle TR, Earle R, eds.: Essentials of Strength and Conditioning. Champaign; El-Sayed MS, Ali N, El-Sayed Ali Z. Interaction between alcohol and exercise: physiological and haematological implications.; G.G. Pujalte. Alcohol and exercise; Heikkonen E, et al.: Effect of alcohol on exercise-induced changes in serum glucose and serum free fatty acids.; M. Resch: Sportpszichiátria.; “Amit a sportolók sérüléseiről és betegségeiről tudni kell” (MOB+OSEI, 2008) és “Sportsérülések ellátása” (kézirat, szerkesztő: Prof. Dr. Berkes István)