A zenehallgatás időzítése sportban – Sporttevékenység után

A sport, a fizikai aktivitás előtt a zenehallgatás központi funkciója, hogy az egyén vagy a csoport számára megfelelő lelkiállapotot teremtsen. A sportolás (pl. futás, úszás stb.) során a zenehallgatás vagy a figyelem elterelésére és a hangulat emelésére szolgál, vagy pedig ritmikus ingerként funkcionál, amely meghatározhatja a mozgás pontos ütemét. Az edzés utáni zenehallgatást a nagy intenzitású fizikai aktivitásban (pl. egy teljes intervallum típusú edzésben) részt vevő sportolók a regenerálódás felgyorsítására használhatják.

Sporttevékenység utáni zenehallgatás

Csak néhány tanulmány vizsgálta a zene sporttevékenység utáni alkalmazását. A sport utáni zenének rekuperációs szerepe van, és segíti a sérülésből, versenyből, edzésből vagy edzésből való felépülést (Terry & Karageorghis, 2011). A közelmúltban Michal Eliakim, a jeruzsálemi egyetem munkatársa a motivációs zene hatását vizsgálta a nagy intenzitású edzésből való aktív regenerálódás során (Eliakim et al., 2012, 2013). Az aktív regenerálódás azt jelenti, hogy a testmozgást vagy edzést követően alacsony intenzitású folyamatos tevékenységet végeznek, hogy segítsék a nyugalmi állapotba való visszatérést, és beindítsák az intenzív munkát követő regenerációs folyamatokat. Az első vizsgálatban a kutatók azt találták, hogy a zene gyorsabb laktátürítést eredményezett a kimerülésig tartó futópados terhelést követően, ami alacsonyabb RPE-vel párosult. Második tanulmányukban a ritmus hatását úgy különítették el, hogy egy válogatott tánczenei számot (140 bpm) teszteltek ugyanezen számok csak ritmusra szerkesztett változataival és egy zene nélküli kontrollal szemben. Mindkét zenei körülmény felgyorsította a regenerálódást, és az egész számok összességében a legjobb eredményeket hozták.

A kínai kutatók, Li Jing és Wang Xudong inkább passzív (statikus), mint aktív (mozgásalapú) regenerálódási megközelítést alkalmazva, Li Jing és Wang Xudong egy nyugtató hatású hangszeres darabot játszottak, hogy 15 percen keresztül segítsék a férfi hallgatók regenerálódását a kimerültségig tartó stacionárius cikluspróbát követően (Jing & Xudong, 2008). A pulzusszám, a vizeletfehérje (a vizeletfehérje jellemzően közvetlenül edzés vagy bármilyen más stresszes tevékenység után magas) és az RPE csökkenése nagyobb volt a zenei csoportban, mint a zene nélküli kontrollcsoportban. Ezt követően Dahi Savitha és munkatársai kimutatták, hogy a lassú zene meggyorsította mind a pulzusszám, mind a vérnyomás helyreállását öt perc intenzív futópados edzést követően, mind a gyors zenével, mind a zene nélküli kontrollállapothoz képest (Savitha, Mallikarjuna, & Chythra, 2010).

Az Egyesült Királyságban, a Brunel Egyetemen működő csoport tanulmánya tovább haladt azon a kutatási úton, amelyet Jing és Xudong kezdett el. A csoport egy statikus helyreállítást alkalmazott, amibe egy rövid aktív helyreállítási időszakot is beépített egy olyan feladatot követően, amely statikus kerékpározást tartalmazott a kimerülésig (Karageorghis et al., 2014). A kutatók 24 diákot vizsgáltak, és három feltétel hatását vizsgálták: lassú, nyugtató zene; gyors, stimuláló zene; és egy zene nélküli kontroll. Az eredmények azt mutatták, hogy a lassú, szedatív állapotban a nők szívverése gyorsabban regenerálódott, mint a férfiaké. A kortizolszint (amely a stresszt jelzi) magasabb volt a gyors, stimulatív állapotban mind a nők, mind a férfiak esetében. Az érzésállapotok, az affektív arousal és a vérnyomás mérése azt mutatta, hogy a lassú, nyugtató állapot jobb felépülési sebességgel járt együtt. Összességében az ebben a szakaszban bemutatott vizsgálatok eredményei a tudományos kutatás ezen irányvonalának kezdeti ígéreteit jelzik, és támogatják a zene használatát mind az aktív, mind a statikus edzés utáni regenerációban.

Forrás: Karageorghis, Costas I., írásának szerkesztett változata.