A rendszeres edzés önmagában nem ellensúlyozza a napi 8–10 óra ülés káros hatásait. Bemutatjuk, hogyan alakult ki az ülésbetegség fogalma, milyen élettani folyamatok állnak a háttérben, és mit tehetünk a hosszú, egészségben eltöltött életért.
A modern kutatások szerint a vázizom nem csupán a mozgás szerve, hanem aktív endokrin szerv is. Ismerje meg a myokinek, az exerkinek és a testmozgás egészségvédő hatásának tudományos hátterét.
Kevés olyan szakkönyv jelenik meg, amely ennyire sikeresen ötvözi a tudományos megalapozottságot a mindennapi gyakorlati használhatósággal. Az Elsősegély a sportpályákon (Sport First Aid) nem csupán elsősegélynyújtási kézikönyv, hanem a sportolók biztonságos ellátásának átfogó útmutatója.
A mozgás szerepe ma már messze túlmutat a daganatos betegségek megelőzésén. Egy írás arról, hogyan segíthet a sport a rák kockázatának csökkentésében, a kezelések alatti életminőség javításában, a rehabilitációban és a visszatérésben.
A teniszkönyök a leggyakoribb túlterheléses felső végtagi sérülések egyike. Ismerje meg a modern tendinopátia-szemléletet, a tüneteket, a rehabilitáció lépéseit és a sportba vagy munkába való biztonságos visszatérés lehetőségeit.
A villámcsapás a sport egyik legveszélyesebb környezeti kockázata. Mikor kell leállítani az edzést? Mit jelent a 30–30 szabály? Sportorvosi összefoglaló sportolóknak, edzőknek, sportszervezőknek és szülőknek.
Kullancsok, darazsak, méhek, böglyök és inváziós fajok: mely ízeltlábúak jelentenek valódi veszélyt a sportolók számára Magyarországon? Sportorvosi útmutató megelőzésről, felismerésről és kezelésről.
A klímaváltozás már nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem a sport egyik legfontosabb egészségügyi és teljesítményélettani kihívása. Hőhullámok, hőstressz, romló levegőminőség és új sportorvosi kockázatok alakítják át a sportolás jövőjét.
Ha szeretnéd rendszeresen megkapni ...

Kövess minket itt is, ott is!