Az étrend-kiegészítő alkalmazásának céljai az élsportban

A sportolók célja a különböző étrend-kiegészítő készítmények használatával a tápanyagigények fedezése, az egészségmegőrzés, a sporttevékenység káros hatásainak ellensúlyozása, a regeneráció idejének csökkentése, a sportteljesítmény javítása és/vagy az edzés adaptáció fokozása, valamint a testösszetétel kedvező irányban történő megváltoztatásának elősegítése.

Nincs egységes szakmai álláspont a hivatásos sportolók étrend-kiegészítésének indokoltságát illetően, de van amikor hasznos lehet bizonyos készítmények ellenőrzött alkalmazása  (például multivitaminok, fehérjekészítmények stb.). Az étrend-kiegészítők beillesztése a sporttáplálkozásban jól összeállított étrend mellett a tápanyagokat tekintve indokolatlan, más hatóanyagok esetében engedélyezhető, de nem feltétlenül szükséges. A kiegészítők használatánál is sok szempontot kell figyelembe vennünk, például a gyógyszer kölcsönhatásokat és az egyéni egészségi állapotot. A sporttáplálkozásban – ha ragaszkodunk a dietetikusi szakma alapelveihez – nem ajánlunk semmilyen kiegészítést, mivel az optimális sportteljesítmény eléréséhez szükséges tápanyagokat lehetőség szerint az étrend megfelelő összeállításával kell fedeznünk. Csak egyénre szabottan merülhet fel a vitamin vagy ásványi anyag, fehérje, aminosav kiegészítés szükségessége. A legtöbb kiegészítő alkalmazása egészséges ember számára a felhasználási előírások követése mellett önmagában nem jelent nagy veszélyt, de szakember felügyelete nélkül komolyabb egészségügyi problémák is jelentkezhetnek.

A sporteljesítmény fokozása érdekében alkalmazhatóak étrend-kiegészítő készítmények

Az alkalmazott készítménynek az adott sportoló számára hatékonynak és biztonságosnak kell lennie: egyéni eltérések-érzékenységek, betegségek, pszichés elutasítás nagyok lehetnek, a dietetikusnak tehát az orvossal, sportorvossal konzultálna javasolt érdemes. Más étrend-kiegészítők kerülhetnek alkalmazásra szabadidősportoló vesebetegségeknél (ahol a testi aktivitás a betegség ellenére fontos lehet), és más például tej vagy tojásfehérje allergiától szenvedő vagy diabéteszes versenysportolóknál, ez egyéni mérlegelés kérdése.

Az étrend-kiegészítő használatához  kapcsolódó célok

• A megnövekedett tápanyagigény fedezése;
• A sporttevékenység káros hatásainak ellensúlyozása;
• A regeneráció idejének csökkentése;
• A szervezet energiaellátásának javítása;
• A sportteljesítmény javítása és/vagy az edzés adaptáció fokozása.

Elvárások az étrend-kiegészítők készítményekkel szemben

⦁ Biztonságos legyen használata;
⦁ Tudományosan igazolt legyen hatásossága;
⦁ Ne tartalmazzon doppinglistás anyagot;
⦁ Összetétele, eredete ismert legyen;
⦁ Az adott sportoló számára hatékony és tolerálható  legyen.

Az étrend-kiegészítőket a használat célja, illetve az étrend-kiegészítő összetétele, eredete, biztonságossága szerint is csoportosíthajuk:

Étrend-kiegészítők csoportosítása a használat célja szerint:

• Kényelmi termékek (étkezés helyettesítők, energia szeletek, sportitalok);
• Izomtömeg-növelő kiegészítők (tömegnövelők, kreatin);
• A test zsírtartalmát csökkentő (“fogyókúrás”, zsírégető” stb.) kiegészítők (króm, CLA, L-karnitin);
• Teljesítmény fokozó kiegészítők (kreatin, koffein, sportitalok).

Étrend-kiegészítők csoportosítása az étrend-kiegészítő összetétele szerint

• Az emberi egészséghez nélkülözhetetlen anyagokat tartalmazó termékek: fehérje, szénhidrát, vitamin és ásványi-anyag tartalmú termékek;
• Nem nélkülözhetetlen, de rendszeresen és régóta fogyasztott anyagokat tartalmazó termékek: kreatin, karnitin, koffein stb. tartalmú termékek;
• Hormonális, növényi és egyéb alapú készítmények: prohormonok, gyógyszerek, gyógynövény tartalmú, vagy ezek hatóanyagait szintetikus formában tartalmazó termékek.

A fenti felosztásból ismét kiderül, hogy noha étrend-kiegészítőkről beszélünk, összetevőik jelentős része eredetileg sohasem volt étrendünk természetes alkotóeleme. Ez azonban nem zárja ki őket automatikusan a felhasználható anyagok köréből, amennyiben hatásosságuk és biztonságosságuk igazolt, és doppinglistás anyagot nem tartalmaznak. Azok a készítmények, melyek hatóanyaga táplálkozásunk valamely gyakori összetevője, általában nagy biztonsággal fogyaszthatóak előírt adagolás mellett. A gyógyszereket, gyógynövény kivonatokat, hormonrendszert befolyásolni képes vegyületeket tartalmazó termékekkel szemben azonban indokolt az óvatosság, még akkor még akkor is igaz, ha az adott anyagot évezredek óta használják egyes népcsoportok. Az étrend-kiegészítők sajátossága, hogy forgalomba kerülés előtt csak ritkán vizsgálják meg a gyógyszerekéhez hasonló alapossággal az effektivitást és felmerülő nem kívánt hatások gyakoriságát.

Étrend-kiegészítők csoportosítása biztonságosság és hatásosság szerint

Hatásos és biztonságos étrend-kiegészítők

• Tömegnövelő porok, étkezés helyettesítők (MRP-k);
• Edzés utáni szénhidrát-fehérje italok;
• Sportitalok;
• Fehérjekészítmények;
• Kreatin;
• L-karnitin – mint a vázizomzat regenerációt támogató anyag.

Hatásos, de nem biztonságos és/vagy doppinglistás kiegészítők

• Efedra és rokon vegyületei;
• Designer szteroidok stb.

Bizonytalan megítélésű, talán hatásos készítmények

• L-Glutamin;
• BCAA;
• HMB – edzett embereknél;
• L-karnitin;
• liponsav (Lipoic acid);
• zöld tea, stb.

Ígéretes anyagok

• ekdiszteroidok és adaptogén* gyógynövények;
• konjugált linolsav (CLA), stb.

(*adaptogén: Olyan anyagok, melyek fokozzák a szervezet asspecifikus ellenállóképességét és a megterhelésekkel szembeni alkalmazkodó képességét)

Hatástalan és/vagy veszélyes kiegészítők

• Króm pikolinát és egyéb króm vegyületek;
• Tribulus terrestris;
• Piroszőlősav;
• Prohormonok;
• Anti-ösztrogének;
• L-karnitin mint „zsírégető”;
• stb.